Etikai kódex

A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG
ETIKAI KÓDEXE
-BUDAPEST-
2007.
 

I.
AZ ETIKAI KÓDEX CÉLJA
 
A Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége, a magyar kézilabdázás színvonalának töretlen fejlődése érdekében, a sportági szereplés során az egyenlő esélyek és egyenlő elbírálás szándékának érvényre juttatása, valamint a fair-play szelleméhez való elkötelezettség kinyilvánítására kiadja az alábbi ETIKAI KÓDEX-et:
 
 
II.
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
 
1. Értelmező rendelkezések

a.) az etikai vétség fogalma

Olyan, a kézilabdázással összefüggésbe hozható szándékos, vagy gondatlan visszás cselekmény, magatartás, viselkedés, véleménynyilvánítás, mulasztás, amely nem tartozik büntető-, szabálysértési, polgári vagy fegyelmi eljárás körébe.

b.) az etikai vétségek leggyakoribb fajtái:
  • visszaélés alá-főlérendeltségi viszonyban,
  • durvaságra való biztatásjáték közben,
  • a sportág bizalmas belső információinak illetéktelen személyekhez való kijuttatása,
  • valótlan tények, adatok közlése,
  • sportági érdekekkel ellentétes nyilvános nyilatkozatok,
  • az egyesületi vagy egyéni érdekek sportági érdekkel való szembeállítása,
  • más normákban nem szabályozott sportági összeférhetetlenség,
  • a szabályozatlanság hiányából adódó, a sportági normákkal ellentétes előnyszerzés,
  • sportági tisztviselők, személyek magánéletének a sportági normákkal való összeférhetetlensége,
  • a sportági érintkezési normák megsértése, stb.
2. Az etikai kódex személyi hatálya

Az Etikai Kódex személyi hatálya kiterjed a kézilabda sportágban bármely minőségben egyenes vagy közvetett módon tevékenykedő természetes személyre.

3. A etikai vétségért való felelősség

Az etikai vétség miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, és az a jelen kódex II 1. a. pontjában meghatározottak szerint minősíthető. Az etikai vétséget elköveti az is, aki az etikai vétség elkövetésére rábír (felbujtó) és aki másnak az elkövetéshez szándékosan segítséget nyújt (segítő).
 
4. A felelősséget kizáró okok

Az etikai vétség miatt nem vonható felelősségre, az aki:
a.) a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be,
b.) aki a cselekményét tévedésben, vagy önhibáján kívüli nem beszámítható állapotában követte el,
c.) akinek az etikai vétség elkövetésekor, a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása cselekedetének következményeiről,
d.) aki cselekményét téves feltevésben követte el, úgy, hogy alapos oka volt arra, hogy cselekményét nem etikai vétségként értékelje.

5. Az etikai vétség elévülése

Az etikai vétségek az elkövetés tényének a Magyar Kézilabda Szövetség Etikai Bizottságának (továbbiakban: Etikai Bizottság) tudomására jutásától számított harminc napon túl elévülnek, ezt követően etikai eljárás lefolytatásának helye nincs. A cselekmény elkövetésétől számított egy éven túl ugyancsak nincs helye etikai eljárásnak.

6. A felelősségre vonás mellőzése

Az Etikai Bizottság a felelősségre vonást mellőzheti, ha az etikai vétség a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés, vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. Az Etikai Bizottság a felelősségre vonás mellőzéséről határozatban dönt, a döntésről az elkövetőt és a sértettet is értesíteni kell.

Ha a bizottság elé tárt ügyről megállapítást nyer, hogy az nem etikai vétség, de más eljárás lefolytatásának van helye, akkor az Etikai Bizottság az ügy iratanyagait, hatáskör és illetékesség hiányában az MKSZ illetékes bizottságnak soron kívül (legfeljebb 15 napon belül) átadja.

7. Az etikai büntetés és intézkedés
Jelen Etikai Kódex II.1.a pontjában meghatározott etikai vétséget elkövető személlyel szemben figyelmeztetés alkalmazható. Az etikai vétség elkövetésének, valamint a figyelmeztetés szankció alkalmazásának ténye nyilvánosságra hozható.
 

III.
AZ ETIKAI ELJÁRÁS

1. Az Etikai Bizottság

Az Etikai Bizottság a Magyar Kézilabda Szövetség Elnöksége által kinevezett öt fős bizottság, amelyet az elnök vezet. Döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza, a határozatképességhez legalább három tag jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Etikai Bizottság adminisztrációs feladatainak végzésére tagjai közül titkárt választ.

2. Az Etikai Bizottság hatásköre és illetékessége

Jelen Etikai Kódex II.1.a pontjában meghatározott etikai vétség elkövetésének gyanúja esetén, az eljárás megindítására, lefolytatására és döntéshozatalra az Etikai Bizottság jogosult. Az Etikai Bizottság illetékes mind a belföldön, mind a külföldön elkövetett etikai vétségek tekintetében.
Az etikai eljárás lefolytatásának érdekében az Etikai Bizottság személyeket meghallgathat, írásban nyilatkozatot kérhet tőlük, a Magyar Kézilabda Szövetség valamennyi hivatalos iratába betekinthet, azokról másolatot kérhet. A döntésének meghozatalához más szervek, szervezetek véleményét (szakvéleményét) kikérheti. Tárgyi bizonyítási eszközöket megvizsgálhat, értékelhet.
Az etikai eljárásban hozott döntésről (határozatról) az Etikai Bizottság elnöke vagy az általa kijelölt bizottsági tag a nyilvánosságot tájékoztathatja.

3. A kizárás szabályai

Az etikai vétség miatti eljárásban az Etikai Bizottság tagjaként nem járhat el az, akinek az ügyben való érintettsége nyilvánvaló.
Az Etikai Bizottság tagjainak érintettségéről, esetleges kizárásáról az Etikai Bizottság elnöke dönt. Az Etikai Bizottság elnökének érintettségéről és kizárásáról a Magyar Kézilabda Szövetség Fellebbviteli Bizottsága dönt. A kizárásra vonatkozó döntéseket minden esetben határozatba kell foglalni.

4. Az Etikai jegyzőkönyv

Az Etikai Bizottsági üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. Etikai vétség tárgyalása esetén jegyzőkönyv készítése kötelező.
A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
  • az eljárás alapjául szolgáló etikai vétség megjelölését és az eljárás alá vont személy (-k) nevét;
  • az etikai tárgyalás helyét és idejét;
  • a jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel le kell írni a vitatott cselekményt oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni.
  • Az Etikai Bizottság részéről kijelölt jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet jegyzetei alapján pótlólag is elkészítheti, azt aláírásával hitelesítenie kell. A jegyzőkönyv csak akkor hiteles, és használható fel az eljárásban, ha azt az eljárás alá vont, illetve az is aláírja, akinek nyilatkozatait a jegyzőkönyv tartalmazza. Ha az eljárás alá vont személy a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, akkor a jegyzőkönyv az Etikai Bizottság két tagjának ellenjegyzése (aláírása) esetén hitelesnek tekintendő.
  • Az eljárás alá vont személy(k)nek a Bizottság előtt tett meghallgatását, vagy írásban megküldött anyagát a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.
  • Az Etikai Bizottság ülésén elhangzottak hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthetők, de a rögzítés ilyen módja a jegyzőkönyvet nem pótolja.

5. A kézbesítés szabályai, a döntés közlése

Az iratokat rendszerint posta útján kell kézbesíteni. A címzett az iratot az Etikai Bizottságnál (MKSZ hivatalos helyiségében) is átvehet, minden esetben biztosítani kell azonban, hogy az átvétel ténye és annak időpontja kétséget kizárólag megállapítható legyen.
Az Etikai Bizottság döntését azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz, az eljárás alá vont személlyel közölt döntést meghatalmazott képviselőjével is közölni kell.

IV.
AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS

1. Az eljárás megindítása

Az etikai eljárás bejelentés, illetőleg az Etikai Bizottság észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A bejelentést írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett bejelentés esetén a bejelentőt fel kell hívni arra, hogy bejelentést foglalja írásba. A kizárólag szóban tett, írásba nem foglalt, alá nem írt, névtelen bejelentéseket az Etikai Bizottság semmisnek tekinti.
A bejelentésnek az eljárás alá vont személy (szervezet) ismert adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.
Az érdemi döntést, az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, az Etikai Bizottság elnöke egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

2. A tényállás tisztázása

Amennyiben a bejelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében az Etikai Bizottság
a) felhívja a bejelentőt további adatok közlésére, meghallgatja, vagy nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a bejelentőt, illetve más, tanúként számba jöhető személyeket;
b) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez, illetve szereztet be;
c) meghatározott feltételek alapján más bizottságokat, szervezeteket adatok közlésére hív fel. A megkeresett bizottságok, szervezetek az adatok szolgáltatását nem tagadhatják meg.

3. Az etikai eljárásban résztvevő személyek

a.) Az eljárás alá vont személy
A kódex alkalmazásában eljárás alá vont személy az, akivel szemben az etikai eljárást lefolytatják.
Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene etikai eljárás.
Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, az Etikai Bizottságtól felvilágosítást kérhet.
Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet saját költségére.
Az eljárás alá vont személy jogi képviselőt vehet igénybe.

b.) A sértett
Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét az etikai vétség sértette vagy veszélyeztette.
A sértett az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetőleg készíthet. Az iratbetekintés, illetőleg a másolatkészítés jogának gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy a név kivételével az eljárás alá vont személy és az ügyben szereplő egyéb személyek személyes adatai ne juthassanak a betekintő tudomására.
A sértett az eljárás minden szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelességeiről az Etikai Bizottságtól felvilágosítást kérhet.
A sértett az őt megillető jogokat személyesen vagy írásban gyakorolhatja.

4. A bizonyítás elvei

Az Etikai Bizottság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le.
Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása az Etikai Bizottságot terheli.
Az etikai eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet.
Köztudomású tényeket, továbbá azokat a tényeket, amelyekről az Etikai Bizottságnak hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani.

5. A bizonyítás eszközei

A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, a hivatalos iratok az elkövető vallomása.
Az etikai eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.

a.) A tanúvallomás
Tanúként az hallgatható meg, akinek olyan tényről van tudomása, amelynek az etikai ügy szempontjából jelentősége van.
A tanúvallomás etikai ügyben indokolás nélkül megtagadható. A vallomástétel történhet szóban vagy írásban.

b.) A szakvélemény
Amennyiben az etikai felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, az Etikai Bizottság szakértő véleményét kérheti ki. A szakvélemény történhet szóban, jegyzőkönyvi rögzítés mellett, vagy írásban.
A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az Etikai Bizottságtól felvilágosítást kérhet.

c.) A tárgyi bizonyítási eszköz
Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely az etikai vétség elkövetésének nyomait hordozza, amely az etikai vétség elkövetése útján jött létre, amelyet az etikai vétség elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre az etikai vétséget elkövették.

d.) Hivatalos iratok
A hivatalos irat az etikai felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat.
A hivatalos iratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).
A vallomást (nyilatkozatot) tartalmazó okirat akkor is felhasználható, ha a vallomást tevő, illetve a nyilatkozat készítője egyébként meghallgatható.

e.) Az eljárás alá vont személy vallomása
Az eljárás alá vont személynek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. Ezek után kérdések intézhetők az eljárás alá vont személyhez.
Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható vele szemben. Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a körülmény az eljárás folytatását nem akadályozza, ő viszont a védekezésnek erről a módjáról lemond.

6. Az eljárás felfüggesztése

Az Etikai Bizottság az eljárást felfüggeszti,
a) ha az ügy érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik;
b) ha az ismert eljárás alá vont személy távolléte az ügy érdemi elbírálását nem teszi lehetővé.
Az eljárás felfüggesztése az elévülés tartamába nem számít be. A cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni.

7. Az eljárás megszüntetése

Az Etikai Bizottság az eljárást határozattal megszünteti, ha
a) a cselekmény nem etikai vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el;
b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg az etikai vétség elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény;
c) az eljárás alá vont személy meghalt;
d) a felelősséget kizáró ok áll fenn;
e) a cselekmény miatt büntető, szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen elbírálták;
f) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapított meg;
g) elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak.

8. Az Etikai jegyzőkönyv

Az Etikai Bizottsági üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. Etikai vétség tárgyalása esetén jegyzőkönyv készítése kötelező.
A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
  • az eljárás alapjául szolgáló etikai vétség megjelölését és az eljárás alá vont személy (-k) nevét;
  • az etikai tárgyalás helyét és idejét;
  • a jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel le kell írni a vitatott cselekményt oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni. Az Etikai Bizottság részéről kijelölt jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet jegyzetei alapján pótlólag is elkészítheti, azt aláírásával hitelesítenie kell. A jegyzőkönyv csak akkor hiteles, és használható fel az eljárásban, ha azt az eljárás alá vont, illetve az is aláírja, akinek nyilatkozatait a jegyzőkönyv tartalmazza.
  • Az eljárás alá vont személy(k)nek a Bizottság előtt tett meghallgatását, vagy írásban megküldött anyagát a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.
  • Az Etikai Bizottság ülésén elhangzottak hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthetők, de a rögzítés ilyen módja a jegyzőkönyvet nem pótolja.

9. Az Etikai Bizottság döntése

Amennyiben az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy(ek) felelősségének megállapítására, az Etikai Bizottság határozatot hoz, amelyben dönt:
a) ha az elkövetett cselekmény olymértékben csekélysúlyú, hogy büntetés kiszabására sincs szükség, akkor az eljárás megszüntetéséről,
b) ha az elkövetett cselekmény alapján büntetés kiszabása indokol, akkor figyelmeztetés alkalmazásáról.
A határozatban rendelkezni kell az üggyel kapcsolatban a nyilvánosság kizárásáról, vagy az elkövetett etikai vétség és az alkalmazott szankció nyilvánosságra hozataláról valamint az ügyben érintettek tájékoztatásáról.

10. A kézbesítés szabályai, a döntés közlése

Az iratokat rendszerint posta útján kell kézbesíteni. A címzett az iratot az Etikai Bizottságnál (MKSZ hivatalos helyiségében) is átveheti, minden esetben biztosítani kell azonban, hogy az átvétel ténye és annak időpontja kétséget kizárólag megállapítható legyen.
Az Etikai Bizottság döntését azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz, az eljárás alá vont személlyel közölt döntést meghatalmazott képviselőjével is közölni kell.

11. Panasz az Etikai Bizottság előtti eljárásban

Az Etikai Bizottság döntésével szemben az eljárás alá vont személy és meghatalmazottja panaszt tehet, amelyet a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a Magyar Kézilabda Szövetség Fellebbviteli Bizottsághoz kell címeznie.
 

V.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Egyéb normák

Az Európai Kézilabda Szövetség Viselkedési/Etikai Kódexe a Magyar Kézilabda Szövetség Etikai Kódexének mellékletét képezi, az etikai eljárásokban annak rendelkezéseit kötelező érvényűen alkalmazni kel. Az Európai Kézilabda Szövetség tisztségviselőinek meghatározott viselkedési normákat a Magyar Kézilabda Szövetség tisztségviselőinek is be kell tartaniuk.

2. Hatályba léptetés

Az Etikai Kódexet a Magyar Kézilabda Szövetség Elnöksége 200. február hó 20-án megtartott ülésén megtárgyalta és elfogadta, annak rendelkezései 2007. február hó 20. napján lépnek hatályba és visszavonásig érvényesek.
 
 
Melléklet: 1. számú Az Európai Kézilabda Szövetség Viselkedési/Etikai Kódexe (1 lap)
 
 

EUROPEAN HANDBALL FEDERATION
(EURÓPAI KÉZILABDA SZÖVETSÉG)

VISELKEDÉSI/ETIKAI
K Ó D E X
(magyar nyelvű fordítás)

1) Minden EHF tisztviselőnek a következő viselkedési szabályokat kell betartania:
 
  • Minden EHF tisztviselőnek a részére biztosított hivatalos formaruhát kell viselnie.
  • EHF tisztviselőnek tartózkodniuk kell minden olyan anyag fogyasztásától, mely megronthatja szellemi és/vagy fizikai teljesítményét.
  • Az EHF tisztviselő viselkedésének, beszédének és cselekedeteinek a verseny alatt illetve oda- vagy elutazáskor kifogástalannak és mindig sportszerűnek, udvariasnak és önmegtartóztatónak kell lennie.
  • Az EHF tisztségviselőnek annyival korábban kell megérkeznie a mérkőzés színhelyére, hogy legyen ideje ellenőrizni a létesítményeket és felszereléseket, megbeszélni a helyi előkészületeket, utasítani a helyi hivatalos személyeket, illetve minden fontos információt megosztani a különböző érintettekkel.
  • Semelyik EHF tisztviselő nem kritizálhatja nyilvánosan az EHF-et, annak tisztségviselőit vagy egyes szövetségeit.
  • EHF tisztviselő nem utasíthat vissza megbízást abból a célból, hogy elfogadjon egy másikat a kézilabda sporton belül.
  • Minden EHF tisztviselőnek törekednie kell arra, hogy birtokában legyen, és bizonyítani tudja, hogy tudja és érti a játékszabályban foglaltakat, valamint küldetésének célját.
  • Az EHF tisztviselőnek meg kell győződnie arról, hogy a feljegyzések és beszámolók mentesek mindenféle külső beavatkozástól és a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárnia a lehetséges hamisítások tekintetében.
  • Semelyik EHF tisztviselő sem folytathat beszélgetést feladatok kiosztásával kapcsolatban.

2) Minden EHF tisztviselőnek el kell kerülnie minden olyan tevékenységet –akár kimondottan tiltva van e szabályzatban, akár nem– ami a szabályzat megszegését eredményezné vagy ezt a látszatot keltené. Különösen tartózkodnia kell:
 
  • Az EHF személyes célra való használatától,
  • Kedvezményeket biztosítani egyes személyek számára,
  • Pártatlanságot vagy önállóságot részbeni elveszteni,
  • Belső, bizalmas információt kiadni,
  • Előrebocsátkozni EHF döntéseket illetően,
  • EHF nevében döntéseket hozni,
  • Negatívan befolyásolni a közvéleményt az EHF tisztességét illetően,
  • Nem megfelelő vagy drága ajándékok elfogadása az EHF esetleges üzletfeleitől, tagszövetségeitől vagy partnereitől és tagjaitól,
  • Durva viselkedéstől, még akkor is, ha nem EHF megbízatást teljesít.

3) Minden személy, aki az EHF-nél valamilyen hivatalos pozícióban tevékenykedik mindent megkell tennie annak érdekében, hogy semmilyen kétség nem merüljön fel beosztását illetően. Pontosabban, ajánlott, hogy az EHF tisztviselő hivatalos esemény alkalmával ne jelenjen meg két szerepkörben (hacsak az EHF ezt nem kérte vagy engedélyezte). Hasonlóan, bármilyen meghívást az EHF tisztviselők részére az EHF irodának kell megküldeni, semmilyen meghívás nem fogadható el bármely tisztségviselő által a meghívó féllel történő személyes megbeszélés alapján.
FACEBOOK BEJEGYZÉSEINK INSTAGRAM BEJEGYZÉSEINK

PARTNEREINK